Vakbarát verzió
Besenyszög Város - nálunk élni jó

III. Magyar-Német nyári tábor Besenyszögön

Augusztus 5-én, éjfél körül 20 német gyermek érkezett négy kísérővel Besenyszögre, hogy másnap velünk együtt induljanak egy ötnapos balatoni táborozásra. Reggel fél 7-kor volt az indulás. Busszal mentünk Szolnokra, onnan pedig vonattal tovább Zamárdiba. Az út elég hosszú volt, csaknem 4 óra (persze ez idő alatt megismerkedtünk egymással, kártyáztunk, nomeg aludtunk).

Végre megérkeztünk.

A szállásunk közvetlenül az állomás mellett volt, nem messze a Balatontól. Mindenki elfoglalta a szobáját. Minden szobában vegyesen voltunk, magyarok és németek. Már délután lementünk fürödni a Balatonra, mert a németek nagyon kíváncsiak voltak rá. Vacsora után nagy versenyt rendeztünk különböző 3 és 4 kerekű járgányokkal. 

Az étterem ahol reggeliztünk, ebédeltünk és vacsoráztunk közel volt egyaránt a strandhoz és a szállásunkhoz is. Az étel mindig bőséges és változatos volt. Este 10 órakor már sajnos takarodó volt, mert reggel fél 8-kor kelni kellett! Ha az idő jó volt, egész nap strandoltunk, vízibicikliztünk, röplabdáztunk. Kedden átmentünk Siófokra hajókázni, majd egy nagy sétát tettünk a Balaton partján és a sétáló utcán. Este, miután visszaértünk a szállásunkra különféle játékokat játszottunk a német gyerekekkel, majd pedig gitár kíséretével német dalokat énekeltünk. Nagyon jól éreztük magunkat. Csütörtökön elmentünk egy kilátóba, ahonnan megcsodálhattuk a lenyugvó napot és a Balaton panorámáját majd korallokban és különböző érdekes és színes halakban gyönyörködhettünk a tengeri akváriumban. 

Pénteken délelőtt mindenki összepakolt. Ebédig még csocsó- és pingpong meccseket játszottunk. majd utána felszálltunk a vonatra és este 8 órára értünk haza. Szombaton családi nap volt. A legtöbben az Abonyi vadasparkba mentünk, ahol még egy kisoroszlánt is megsimogathattunk. Vasárnap egy közös főzőcskét rendeztünk a szülőkkel együtt. Amíg a gulyásleves készült, mi íjászkodtunk és lovagoltunk, még az eső sem tántorított el bennünket. Ebéd után a német gyerekek egy dallal búcsúztak el tőlünk, amelyben megénekelték élményeiket és megköszönték tanáraink lelkes munkáját. 1-1 aláírásukkal ellátott, közös csoportképet is ajándékoztak mindenkinek. A délutánt mindenki otthon töltötte, majd 6-kor indultunk Ferihegyre. Aki akarta, elkísérhette a német gyerekeket. A búcsú nagyon nehéz volt, de a gépük indult. Szomorkodva, könnyes szemmel jöttünk haza, de reméljük jövőre mi utazunk és újra találkozunk velük! 

 

Írta: Pintér László, Molnár Dóra, Vizi Nikolett, Sziráki Evelyn, és Gazdag Diána 

Publikálva: 2014-09-26 09:51:06